A fogyasztási döntések korhatára minden korábbinál lejjebb került – ma már egy alsó tagozatos diák is meglehetős magabiztossággal igazodik el a fogyasztói brandek dzsungelében, és jó eséllyel precízen beazonosít minden olyan márkanevet, amely az érdeklődési körébe tartozik. Számukra vonzó médiamárkát építeni (és tartósan piacon tartani) komoly kihívást jelent, hiszen a tini-termékeket sokkal gyakrabban (akár 1-2 évente) meg kell újítani ahhoz, hogy frissek és aktuálisak, divatosak maradjanak. A fentiek miatt a márkaépítés a fiatalok körében önállóan is értelmezhető, hiszen trendkövető és „trendy“ dolgokra aránytalanul sokat költő fogyasztói csoportról van szó. Ugyancsak fontos azonban a leendő felnőtteket megcélozni, és számukra egy-egy márkát már jó előre kívánatossá tenni. Vajon minden egyes generációnak újra és másképp el kell adni a médiabrandeket vagy vannak univerzális, visszatérő elemek, amelyek megkönnyítik a dolgot?

Ezt a témát szeretnénk kivesézni a „Médiamárka-építés a fiatalok körében“ című fórum-beszélgetés során, melynek résztvevői:

Résztvevők:

Aczél László (Y&R), Hámori Barbara (Paprika Latino), Illés Csaba (Ringier), Mentes Endre (ACG) 
Vezeti: Szigeti Péter (Kreatív)

A beszélgetés tervezett főbb kérdései:

• mennyire életkor-specifikus a fiatal generációs attitűdje? Milyen termékeket, szolgáltatásokat lehet eladni a fiatal generációknak? Mit mutat és miben tér el a nemzetközi és hazai gyakorlat?
• egyáltalán: hány éves kortól érdemes valódi vásárlóként, fogyasztóként gondolni a fiatalokra? Mikor döntenek már valóban saját maguk arról, hogy milyen médiaterméket fogyasszanak akár pénzért (magazinok) akár ingyen (tv, web)?
• a fiatalok életstílusa nem azonos a 20 évvel ezelőttivel – a változás drámai mértékű. A mai tinik egyszerre képesek chatelni a Facebookon, telefonálni a mobiljukon, követni egy sorozatot a tévében és közben leckét írni. Mindeközben nyilván meglehetősen véletlenszerű, hogy milyen médiumon milyen reklámüzenet kerül egyáltalán a látóterébe; hogyan lehet mégis elérni, hogy egy-egy márka előbb ismertté, majd kívánatossá váljon számukra?
• hogyan kell körükben pozícionálni a termékeket, milyen húrokat érdemes pengetni? (pl. lázadás a felnőttek ellen, retro trendek vissza hozatala, stb.).
• hogyan azonosíthatók a véleményvezérek és a trend-setterek?
• vannak-e jelenleg is olyan ikonok vagy ideáltípusok az egyes teenager csoportok előtt, mint a 30 évvel ezelőtti metálosok vagy eddások vagy mode-osok (Depeche Mode)
• egyáltalán: milyen ismérvek, szempontok, csoportképző tényezők mentén tagolható a tinik tábora, és mennyire jellemzi eltérő médiafogyasztási attitűd és médiaválasztás a különböző csoportoktól?
• a gyorsan változó divatot követni igyekvő médiakészítők mire figyelnek egy-egy koncepció- vagy arculatváltás során?
• milyen vizuális vagy egyéb trendeket lehet megkülönböztetni?
  Tini célcsoport esetében a briefek és a kreatívok miben különböznek?
• a tinik pár év múlva „teljes értékű“ fogyasztóvá cseperednek, így nyilván  érdemes idejében elkezdeni a brand-tudatosság kialakítását. De valóban van értelme nekik már 16-18 évesen a későbbi márkákat kommunikálni?