Tisztelt kolléga, kedves barátunk!

Az idén 18 éves Media Hungary szinte egykorú a magyarországi plurális médiával. Milyen változások jellemezték az elmúlt 18 évet? Milyen korszakokra bontható ez a majd’ két évtized? Hogyan változott a szabályozási környezet, a piaci szereplők köre és a fogyasztói szokások? És persze, hogyan változtak a bevételek? – sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre is választ keresünk az idei Media Hungary konferencián, a hazai médiapiac talán legnagyobb befolyású, évről évre több mint 1300 szakembert vonzó rendezvényén.

Végigtekintve az elmúlt 18 éven, nyugodtan kijelenthetjük, hogy drámai mértékű az átalakulás: egykor hatalmasnak és elmozdíthatatlannak hitt birodalmak tűntek el a süllyesztőben, kérész-életűnek vélt vállalkozások nőtték ki magukat meghatározó játékosokká, és a piac legkülönbözőbb szereplői bukkantak fel az értéklánc legváratlanabb pontjain. Nincsenek sokan azok, akik 18 éve is és most is meghatározó szereplői a Magyar médiapiacnak, de közülük szinte mindenkit igyekszünk megszólaltatni a konferencián.

Az átalakulásnak számos tényezője van a jogszabályi változásoktól a technológiai fejlődésen át a 2008-ban kirobbant válság máig ható következményeiig. A piac legtöbb szereplőjének egyre kevesebb pénzből és egyre nagyobb konkurencia harc mellett kellene fejlődnie vagy legalább a felszínen maradnia. Nem csoda, ha a békés egymás mellett élést egyre több területen váltja fel az éles verseny, és a szerepek összekuszálódásával akarva-akaratlan lassan mindenki a vetélytársává válik mindenkinek.

Bárány báránynak farkasa.

E kiélezett versenyhelyzetben mindenki keresi a kapaszkodókat, a – legalább alkalmi – szövetségeseket, a saját javára fordítható piaci folyamatokat. Vannak, akiknek a technikai fejlődés jelenti a megoldást, másoknak éppen ez okozza a legnagyobb gondot. Gondoljunk például az OTT tartalomelosztásra: lesznek olyan tartalomgyártók és/vagy –elosztók, amelyeknek ez a technológiai megoldás jelenti a túlélés zálogát, ugyanakkor lesznek olyan hagyományos műsorterjesztők, amelyeknek ez adja meg a kegyelemdöfést.

A hirdetési piacon a teljesítmény-alapú technikák terjedése vezethet hasonló eredményre: a hirdető és a fogyasztó között az értékesítési lánc leegyszerűsödik, ami a közvetítők egy részének felértékeli a szerepét, míg másokat könnyen feleslegessé tehet.

A médiapiacra való belépési költségek brutális csökkenése, az új digitális tartalom-előállító és –terjesztő eszközök, illetve hirdetési módok könnyű kezelése, a disztribúció egyszerűsödése egyeseknek új piacot teremt, másoknak végzetes fenyegetést jelent.  Az értéklánc különböző pontjain piacvezető vagy meghatározó pozícióval rendelkező szereplőknek ma még érdemi beleszólásuk van a dolgok alakulásába, de az éhes farkasok már ott köröznek a leggyengébbnek látszó bárányok körül…

Az idei Media Hungary két napján négy előadóterem több mint 190 külföldi és hazai előadó segítségével e stratégiai szintű dilemmák mellett - bevált jó gyakorlatok és konkrét esettanulmányok bemutatásával - rengeteg napi szintű, rendkívül gyakorlatias kérdésre is választ keresünk. A több mint 80 előadás, vita, fórum közül csak néhányat kiemelve:

  • Gazdaság és média: szimbiózis vagy érdekházasság? A média polarizálódása, a csatornák bővülése és a fogyasztói szokások átalakulása miként változtatja meg a következő években e kétoldalú kapcsolatot?
  • Hogyan igyekeznek a tartalomtulajdonosok olyan formátumokat és csomagokat kialakítani, amelyek vonzóak a hirdetők számára?
  • Ki dönti el, melyik hír a fontos? Hogyan működnek a magyar newsroomok? Mihez igazodnak elsősorban a hírszerkesztők?
  • Miként veszik figyelembe a newsroomok és hírszerkesztők az egyre nagyobb számban megjelenő blog-civil média híreit, beszámolóit?
  • A blog üzleti modellje. Ismert bloggerek a motivációjukról. Meg lehet-e élni a blogból? Mit gondolnak a bloggerekről a „hivatásos” véleményformálók?
  • Milyen új csatornákon és terjesztési módszerek segítségével igyekeznek a tartalomgyártók eljutni a fogyasztókhoz? Ki profitál a legtöbbet az alternatív terjesztési módokból? Milyen új üzleti modellek kialakulása várható? A terjesztőknek kétfrontos harcot kell vívniuk a tartalmakért és a fogyasztókért?
  • Milyen felállást hoz az átállás? Kell-e aggódniuk a különböző műsorterjesztési platformok képviselőinek az analóg lekapcsolás közeledtével? Kinek mekkora szelet jut a jelenleg még analóg háztartások piacából? Érdemes-e harcolni ezért a piaci szegmensért?
  • Ha a lakosság a nagy sávszélességben rejlő lehetőségeket felismerve „rákap” az internetes média-fogyasztásra, a kábeltársaságok könnyen kannibalizálhatják korábban stabilnak hitt műsorterjesztési alapszolgáltatásukat. Milyen stratégiával és taktikával igyekeznek ezt elkerülni?
  • Meddig lehet és meddig érdemes elmenni a célcsoport-szegmentációval? Meddig osztható és mivel köthető le az közönség? Lehet-e és érdemes-e testre szabni a műsorfolyamot? Hogyan hat a szórakoztató műsorszámokra és műsor-folyamokra az OTT?
  • Crossmedia hirdetések és teljesítmény alapúság. Hogyan használják ki egyes márkák a hagyományos és az új média lehetőségeit annak érdekében, hogy elérjék az elkötelezettséget és a konverziót?
  • Az értékesítés hatékonyságát növelő reklámlehetőségek a tömegmédiában. A médiatervezés optimalizálásának eszközei a sajtóban, tévében, rádióban. Milyen új üzleti modellek körvonalazódnak?
  • Miként lehet az egyes csatornákat és eszközöket összehasonlítani?
  • Mennyire megbízható erre az elérés-/ár mutató? Mérhető-e minden esetben a konverzió? Ha nem, milyen közelítést lehetne rá használni?
  • Lehet-e és ha igen, akkor mely performance based eszközket lehet a tömegmédia, tömeghirdetés-kampányaihoz illeszteni?
  • A hiányzó láncszem: konverzió és e-kereskedelem. Hogyan egészítheti ki az e-kereskedelem a tömegmédia bevételeit?
  • Hatékony kampánytervezés: az RCQ koncepció (elérés-költség-minőség) lehetővé teszi a teljes értéklánc / értékesítési lánc részletes elemzését, s így a kampány hatékonyságának mérését.
  • Kit céloz meg a platformokon átívelő videóhirdetés? Hogyan használhatja a tömegreklám a második képernyőt?
  • Mérhető-e a televízió, sajtó, outdoor hatása az online konverzióban? Miért hirdetnek offline médiában olyan online cégek és termékek, mint a Google, Árukereső, Jófogás.hu, Profession.hu?
  • Hogyan változtatja meg a teljesítmény-alapú megjelenítés a hirdetők online költéseit? Hogyan optimalizálhatják a leghatékonyabban a hirdetők a befektetésük megtérülését az online kampányok során?
  • Termék-elhelyezési tapasztalatok: hogyan hatott a piacra az új eszköz elérhetővé válása?
  • A konverzióra törekvés általánossá teheti-e a média és a fogyasztók, sőt végső soron a hirdetők és a fogyasztók közötti közvetlen (DM, e-DM, mobil-DM, közösségi média, stb.) kapcsolatfelvételt? Mi az a Big Data, és mire lehet használni? Mi lesz az ügynökségek szerepe? Munkaerőt és know-how-t kölcsönöznek a hirdetőknek és a médiának – vagy új szerepet vállalva beállnak a szereplők közé?
  • Miről árulkodnak a különböző felületek időnként szélsőséges határok között mozgó árai? Hogyan lehetne megőrizni a piac stabilitását, ha az eltérő árazási és piacszerzési stratégiák és üzleti modellek nem mutatnak irányt sem az ár, sem az érték szempontjából?
  • Mobil és táblás fogyasztói szokások. Melyik eszközön tipikusan milyen tartalmakat fogyasztanak a felhasználók? Milyen minták rajzolódnak ki az elmúlt évek kutatásai alapján az egyes felhasználói csoportokban? Mennyire lehet előre jelezni a következő évek várható fogyasztói attitűdjeit és szokásait?
  • Mire vágyik a mobil fogyasztó? A felhasználói igények vagy a fejlesztői ötletek generálják a fejlődést a mobilpiacon? Miből lesz addicionális bevétel, mi húzza a következő évek piacát?
  • Mivel lehet a mobil platformon több pénzt keresni: meglévő tartalmak adaptálásával vagy originális tartalmak előállításával? Melyik mennyibe kerül, milyen esetben célszerű használni és mik a kockázatai?
  • Milyen tartalmakat és milyen élethelyzetekben fogyasztanak a mobil eszközökön? Elsősorban a tájékozódás (hírek, információk) vagy a szórakoztatás (videók, játékok) eszköze a mobil? Válhat-e valaha a mobil az elsődleges tartalomfogyasztási eszközzé?
  • Hogyan állítható a mobil és a tablet az értékesítés szolgálatába? Hogyan lehet növelni az eladott áruk és szolgáltatások mennyiségét a mobil platformra optimalizált technikákkal? Mivel növelhető a felhasználók nyitottsága e csatorna iránt?
  • Hogyan lehet belső céges kommunikációra használni a mobilt?
  • Bevált-e a mobil, mint promóciós eszköz? Mik a tapasztalatok, mennyire alkalmas a brand-lojalitás erősítésére, fogyasztói adatbázis-építésre vagy az értékesítés támogatására? Mekkora üzlet a mobil játékpiac?
  • Hogyan alakul át a munkaerőpiac a médiában? Mire számíthat a következő években a munkaadó és munkavállaló? Kik tartanak előadást, és kik ülnek a nézőtéren a 36. Media Hungary konferencián 2031-ben?
  • Túlélési gyakorlat. Kit fenyeget leépítés? Hogyan küzdhetünk ellene? Mit tehet, akivel mégis megtörténik?
  • Milyen az ideális munkavállaló? Milyen készségeket és képességeket várnak el a kommunikációs területen foglalkoztatottaktól a munkáltatók? Stratégiai gondolkodókra vagy szimpla végrehajtókra van szükség?
  • Megszerezni és megtartani. Hogyan lehet kialakítani és fenntartani a munkavállalói lojalitást?
  • Hogyan kerülj a HR-es/fejvadász látókörébe? Personal branding, Self Brand & Self Management. Meddig érdemes elmenni az önmarketingben? Milyen mondatok verik ki a biztosítékot az állásinterjún és a motivációs levélben? Mire ugranak és mitől záródnak be a munkáltatók és a fejvadászok?  Hogyan érdemes készülni az interjúra?


Kedves barátom, tisztelt kolléga!

A fentieket csak ízelítőnek szántuk, de talán ennyiből is látszik, hogy a szokásosnál is tartalmasabb, sűrűbb programot állítottunk össze abban a reményben, hogy minden résztvevőnk számára tudunk olyan témákat, szempontokat, ötleteket vagy máshol már bevált módszereket mutatni, amelyek a válság és a csökkenő bevételek mellett segíthetnek a megerősödésben. Kérem, tanulmányozza át a programot, amely minden korábbinál sűrűbbnek és fárasztóbbnak ígérkezik – ezért idén is figyelmébe ajánlom mobil applikációnkat, amely figyelmeztetést küld a felhasználó által megjelölt programpontok pontos kezdetéről. A 18. születésnapi bulit nem szükséges beállítani a mobil alkalmazáson – azt úgyis hallani fogjaJ.

A siófoki találkozás reményében,

Tisztelettel  Csermely Ákos

 

A Media Hungary Konferenciát 1996-ban a médiatörvény megszületése, illetve a jogszabály körüli viták idején hívtuk életre azzal a céllal, hogy lehetőséget és keretet biztosítson a hazai médiaipar szereplőinek a szakmán belüli aktuális kérdések áttekintésére, illetve a média és a kapcsolódó területek (infokommunikáció, reklámpiac, stb.) trendjeivel és újdonságaival kacsolatos tapasztalat- és véleménycserére.

A rendezvény szakmai programja az elmúlt majd‘ két évtizedben jelentősen kibővült; évről évre 4 teremben, 10-12 szekcióban csaknem 200 külföldi és hazai előadó és fórumrésztvevő gondoskodik arról, hogy az ágazat legszélesebben értelmezett szakmai aktualitásai, dilemmái, innovációi megjelenjenek a Medai Hungary konferencián. A tanácskozáson részt vesznek a hazai rádió- és televízió-társaságok vezető szakemberei, döntéshozói, az elektronikus médiumok, az írott és az online sajtó vezető munkatársai, a médiaszakmai szervezetek képviselői, a reklám-, PR- és médiaügynökségek szakemberei, közvéleménykutatók, jogi irodák munkatársai, producerek és alkotók, kábeltelevíziók üzemeltetői, illetve a jelentős hazai multinacionális nagyvállalatok és intézmények kommunikációs szakemberei. Hosszú évek után elmondhatjuk, hogy immár hagyományos módon jelen vannak a politikai élet médiával foglalkozó szakemberei, valamint a terület  szabályozásért felelős szakemberek.

Az induláskor közel háromszáz főt számláló rendezvény mára 1200-1300 fős, két teljes napon át tartó szakmai seregszemlévé nőtt, A Media Hungary konferencia az országhatárokon túl is egyre több érdeklődőt vonz, amiben közrejátszik, hogy  évről évre egyre több külföldi médiaszakembert sikerül megnyernünk, hogy osszák meg tudásukat, tapasztalatukat a konferencia résztvevőivel. A Media Hungary konferenciát hagyományosan minden év májusában tartjuk. Idén ismét a siófoki Hotel Azúr adott otthont a rendezvénynek, amely méltó körülményeket biztosít mind a szakmai programok, mind a társasági események számára.