A globális online piacterek nehezen tudnak beágyazódni a lokális kultúra mélyrétegeibe. Látszólag nem is törekednek arra, hogy kulturális tényezővé váljanak, helyi szívekhez szóljanak. Bár vizuális, narratív, médiajelenlétük nem kulturális kódok által vezérelt, mégis, valamilyen történetet, világképet ők is közvetítenek magukról, már szimplán puszta megjelenésükkel, antinarratívájukkal is. Létezésük egyfajta reklámkiállítás, azt üzenik, minden elérhető, megvásárolható, mindenre van egy eszköz, praktikus megoldás. Mintha egy végtelen tárgyi antipanoptikum tárulna a szemünk elé. Byung-Chul Han gondolatait segítségül hívva az előadás kísérletet tesz ezen piacterek esztétikájának értelmezésére, elemzésére.