Amit növekedésnek hiszünk, az sokszor csak előrehozott kereslet. Egyfajta előremenekülés.
A promóció nem taktikai eszköz — hanem rendszer, amiből egyedül nem lehet kiszállni. Ha egy szereplő leáll, piacot veszít. Ha mindenki folytatja, mindenki veszít a marzson. Stabil egyensúly alakul ki, ahol mindenki játszik, de senki nem nyer.
A hazai FMCG egyes kategóriáiban a promóciós penetráció már 50–60 százalék felett jár. A fogyasztó számára az akciós ár lett a referencia — és innen visszafelé nincs egyszerű út.
Az előadás ROI-kérdésként kezeli a témát: mennyit ér egy promóció, ha beleszámítjuk a hosszú távú márkaerózióját, a logisztikai terhelést és az árpercepció torzulását? A feszültség ráadásul nem csak versenytársak között feszül — a gyártó és a kereskedő között is ott van: rövid távú forgalom vagy hosszú távú érték?
Van-e kilépési út ebből a rendszerből? Vagy ki meri először nem folytatni?